A sportfogadás mint befektetés

Több e-mailt és üzenetet is kaptam az utóbbi időben, hogy írjunk megint a money management ről, a legfontosabb szabályokról meg egyáltalán arról, hogyan lehet ésszel űzni a sportfogadást. Az aktív fogadók elenyésző-, mindössze 5-10 százaléka nyereséges! Mindez azért van, mert az emberi érzések sajnos olyanok, hogy vereségbe hajszolják az embert. Ha veszítünk, akkor azonnal vissza akarjuk nyerni! Ha nyerünk, akkor rögtön még többet, azonnal! Így pedig veszteségesek leszünk és nagyon hamar elveszítjük tőkénket. A legfontosabb szabály tehát már itt kiemelve: A tőke megőrzésének mindig prioritása van! Lássuk tehát a korábbi cikket még egyszer, várom az értékes hozzászólásokat, tapasztalatokat kommentben!

Először is kötelességem elmondani, hogy a cikk a Sportmajom blogról származik. Egészen pontosan két cikkről van szó, amit most összeszerkesztek nektek és így olvashatjátok:

Sportbefektetés-mechanizmus

Sportbefektetőként fel kell tennünk egy alapkérdést. Miért csináljuk? Válaszlehetőségek, amiket el tudok képzelni:
 

• - A pénzért. Munka mellett van annyi időnk, hogy foglalkozzunk vele, és jól jönne némi jövedelem. Esetleg tanulóként a megspórolt pénzünket szeretnénk még több zsetonná alakítani.
• - A móka miatt. Ha elmegy a pénz belefér, egyébként plusz izgalmat hoz egy-egy mérkőzés.
• - A fenti kettő keveréke. Ez a leggyakoribb válasz természetesen.
   

Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy miért is csinálja/szeretné csinálni. Egyik válasz sem rossz, ám nyilvánvalóan, aki a második pontban ismert magára, annak nehezen fogok tudni segíteni. Nekik azt tanácsolom, hogy az összeg soha ne legyen több, mint amennyit sajnálnának elveszíteni. A többiek olvassanak tovább.

Sportbefektetőként nagyon sok alapszabályt fogok az unalomig ismételni. Kezdjük az első és legfontosabbal:
 

A sportbefektetés egy maraton, nem egy sprint.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem azt kell szem előtt tartanunk, hogy ma vagy holnap mennyit nyerünk/bukunk, hanem hogy a szezon végén hogy fogunk állni. Ez a legfontosabb, amit mindenkinek a fejébe kell vésni. Lehet egy nap milliókat nyerni, ugyanakkor mindenki jegyezze meg, hogy a sportfogadók 98%-a bukik. A fogadóirodák örömmel veszik, ha valaki gyakran és sok pénzért játszik, mert az évszázados trend mindenkit elnyel, aki türelmetlen, rámenős vagy sokat akar nyerni. Márpedig mindenki az, és általában egy-egy nagyobb nyeremény után az emberi természetből adódóan mindenki többre és többre vágyik - itt pedig kapkodása szép lassan visszaküldi a pénzt oda, ahonnan jött. Persze egyetlen jó sportfogadó sztori sem kezdődik úgy, hogy "emlékszel arra, mikor elbuktam...".

Magam sem tagadhatnám, hogy amíg erre a mostani szintre eljutottam, addig volt nem egy és nem kettő ordenáré bukásom - ezek persze rendszerint egy-egy nagyobb nyeremény után következtek be. Úgy fogom fel, hogy ez volt a tanulópénz, amiből megvásároltam mindazt a tudást, amit jelenleg tálalni próbálok. Bukni mindenki fog, a cél az, hogy hosszútávon (maraton!) többet nyerjünk, mint bukjunk. Ez pedig elképesztő fegyelemmel és okos pénzmenedzsmenttel sokkal könnyebb, mint azt sokan gondolnák.

A második legfontosabb dolog, hogy megtanuljuk az oddsok/szorzók az adott fogadási eseményen belüli értékét. Ez persze nem azt jelenti, hogy megtanuljuk, hogy a 2.25-ös odds az 100 ezer forintra 225 ezret hoz, hanem inkább azt, hogy van-e értelme 1.50-ért rakni egy olyan fogadást, melynek kimenetelében nem vagyunk biztosak. Újabb rögzítésre ajánlott szabály: 

Ne az odds diktálja a véleményünket.

Előfordult már olyan, hogy egy meccsre ránézve biztosak voltunk benne, hogy mit raknánk, ám ahogy megláttuk az oddsokat, akkor teljesen megijedtünk és lebeszéltük magunkat a mérkőzésről? Velem igen, és jó sok időbe telt realizálnom, hogy a odds-kreátor is ember, egyben magukon a csapatok erősségén kívül egyéb tényezők is befolyásolják a megkreált oddsot. Minden sportban igyekszem majd megtanítani azokat a tényezőket, amikre érdemes figyelnünk.

A hobbifogadók legalapvetőbb hibája (a BL meccs-finn másodosztály párhuzam mellett), hogy kevés pénzből szeretnének sokat nyerni (ugye a sprint...), ezáltal őrült kombikat kreálnak a vaskos várható nyeremény miatt. A várható az tényleg várható, hiszen ritka esetben nyernek csak, és ott is csak azt a pénzt nyerik meg, melyet az előző hasonló kaliberű fogadásaikon elbuktak.

Gondoljunk csak bele abba, hogy (maradva a focis példánál) egy ötös kötésben mennyi esélye is van a győzelmüknek. Mindegyik találkozón megjátsszák a legvalószínűbb kimenetet (és valamikor még csak nem is azt!), így ugye a tizenöt (5x3 (hazai-döntetlen-vereség)) kimenetelből kell ötöt eltalálniuk. "A fenébe, csak egy ment el..." - ismerős a mondat? Gondolom nem kell matematikatanárnak lennem, hogy mindenkit ráébresszek: gyakrabban fog egy elmenni, minthogy mind az öt bejöjjön.

Kötések helyett igyekszem megtalálni az értéket különálló meccsekben, hiszen bankrobbantás helyett a szezon vége a cél - ahol egyébként többszörösét nyerhetjük majd meg annak, amit a hobbifogadók egy nap alatt szeretnének. Persze ezt levezethetem egy napra is. Melyik a jobb? Háromból kétszer nyerni 2-es oddson, vagy háromból háromszor bukni 12-esen? A kérdés költői, ám elég sok sportfogadó nem jut el arra a szintre, hogy feltegye magának.

Pénzmenedzsment és hozzáállás

sportbefektetőként az egyik legérzékenyebb feladatunk a pénzünk menedzselése, egyben a bankroll fegyelmezett tartása. Lássuk mit is jelent ez.

Az első és legegyszerűbb feladatunk, hogy eldöntsük mekkora méretű bankrollal szeretnénk dolgozni. Ez az összeg ne legyen több annál, aminek elvesztése szívfájdalmat okozna. A legtöbb sportfogadó a pénzmenedzselés résszel abszolút nem törődik, így rövidebb-hosszabb idő után újra és újra lenullázódik - majd újra megkezdi fantasztikus menetelését, mondván, hogy majd abból visszanyeri az előző bukást is. És itt már dőlnek is a dominók és indul a lavina.

Természetesen nem szabhatom meg, hogy ki mennyi pénzzel játsszon, viszont egy könnyű és rugalmas szabályt betartva nagyon könnyen megelőzhetjük a fent leírt folyamatot. A bankrollnak maximum 5%-ával fogadjunk. Ezt az 5%-ot a legprofibb befektetőknek ajánlom, kezdők és haladók 2-3%-kal dolgozzanak.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az előre meghatározott (kvázi a sportfogadó irodához feltöltött) pénzünkből egy fogadásra maximum a teljes összeg 5%-ával rakjunk (vagy ugye 2-3%). Ha 10 ezer forintot töltöttünk fel, akkor 500 (200-300) forinttal, ha 200 ezer forintot töltöttünk fel, akkor 10 ezer (4-6 ezer) forinttal játsszunk maximum. Szintén ajánlott, de nem kötelező folyamat, hogy a bukás és nyerés arányától függően tartsuk be a százalékot, tehát ha a példánál maradunk, akkor ugyan 200 ezer forinttal kezdtünk és 10 ezer forint az alaptétünk (más néven 1 unit, erről hamarosan), de valamilyen oknál fogva lebuktunk 100 ezer forintig, akkor az alaptétet is csökkentsük le 5 ezer (5%) forintra.

Ez megelőzi a már említett nullázódást, hiszen ugyan a várható nyereményünk is csökkenni fog, ám mindig marad "hely" a javításra. El akarjuk kerülni az "all-in" fogadásokat, mert természetesen azok vezetnek a leggyorsabban a legatyásodáshoz. Nem egy nap kell megnyerni a világot (maraton!). Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos, és mennyire elkerülhetetlen a hosszútávú nyereség érdekében.

Fent említettem a unit szócskát, ami nagyjából "egységet" jelent. Egy unit ugye az alaptétünk lesz, ami értelemszerűen növelhető/csökkenthető a teljesítményünk alapján. Nekem az elveim közt szerepel, hogy egyetlen egy eseményre sem rakok fel több unitot, mert ha ugyan van is olyan megérzésünk, hogy egy tipp tutibb a többinél, sajnos az a tipp ugyanolyan eséllyel mehet el, mint bármi más. Tapasztalatom szerint a több unitos playek nagyjából pont annyi nyereséget/veszteséget hoznak, mintha szimplán csak 1 unitot raktunk volna rájuk.

Van egy kivétel a több unitos playre, ez pedig a hedge-elés. A hedge nagyjából azt jelenti, hogy egy már megrakott eseményre a dolgok változása miatt ellentétesen fogadunk, hogy így mindkét oldallal nyerhessünk. Példába ültetve ez picit egyszerűbb. A tavalyi NCAA szezon előtt 30-as oddson raktam meg (1 unittal) a Michigan bajnoki győzelmét. A Wolverines egészen a döntőig menetelt, ahol a Louisville Cardinals elleni győzelemmel 30 unitnyi győzelmet értem volna el. És itt tevődik fel a kérdés: hagyjuk a fogadást és reménykedjünk, hogy nyernek (egyben nyerünk 29 unitot), vagy hedge-hez folyamodjunk, rakjuk meg a Louisville győzelmét (mondjuk 10 unittal, ami tegyük fel, hogy 1.8-as oddson 8 unitnyi nyereséget hoz), így ugyan a Michigan győzelmével kevesebbet nyerünk (29-ből 10 (amit a Louisville-re raktunk), tehát 19 unit), de a Lousville győzelmével sem bukunk (sőt, 8-ból 1 (ez van a Michiganen), tehát 7 unit plusszal zárunk).

Lesz nem egy és nem kettő jövőbeli fogadásom, amiket helyenként csak a hedge-elés miatt teszek majd meg. Hát nem jó poén úgy leülni meccset nézni, hogy mindkét csapat győzelmével pénzhez jut az ember? Egyébként hedge-elni élőben is lehet, hiszen ha megrakjuk az egyik csapatot 2 fölötti oddson meccs előtt, és a meccs alakulása miatt a másik csapat is 2-es odds fölé megy, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy élő fogadással profitot termeljünk mindkét együttessel (vagy hagyhatjuk a dolgot és reménykedhetünk az alap playünkben, több profitért).

Még egy dolog, amit a legutóbbi bejegyzésben elfelejtettem leírni, ez pedig a sportfogadók hozzáállása és karakter-torzítása. Nagyon gyorsan és intenzíven meg kell tanulnia mindenkinek, aki ezzel szeretne foglalkozni, hogy rövid távú memória nélkül ez a tevékenység nem működik.

Ez gyakorlatilag azt takarja, hogy egy-egy fantasztikus győzelem, szerencsés fordulat, vagy éppen egy ordenáré bukás vagy váratlan vereség nem szabad, hogy hasson ránk. Ami történt, megtörtént, ám nem hagyhatjuk, hogy befolyásoló legyen a további fogadásainkra. Lesznek olyan fogadásaink, ahol végig fel sem merül a bukás lehetősége, ám egy elképesztő (és nem várt) fordulat vagy fordulatsorozat hatására mégis bukunk (ezt a továbbiakban moose-nak vagy jávorszarvasnak nevezem majd - ez amolyan sportfogadó poénszleng), ám ugyanígy a mi javunkra is fordulhat a szerencse és egy-egy eltemetett fogadás esik be végül győztesként. Profi fogadóként egyszerűen tovább kell lépni ezeken. Nem azt mondom, hogy egy jó pofa sör mellett ne dicsekedjünk el a haverunknak egy-egy fantasztikus győzelmünkről, hanem, hogy mellünket verve ne fogadjunk csak azért, mert bejött valami. Ugyanígy egy-egy szörnyű bukás után ne akarjuk azonnal visszanyerni pénzt. Felejtsük el, lépjünk tovább, holnap új nap virrad.

Eddig a cikk. Nekem nagyon tetszett ez az elmélet. Hamarosan tervezünk egy újabb gyakorlati sorozatot is közreadni itt a Tipplapon, amolyan napló-formában. Addig is csupán tippeket, de a szabályokat betartva a Tipplap Szelvényében találhattok: ITT KLIKK!

Sok szerencsét kívánunk a Tipplap stábja nevében minden kedves olvasónknak! És ha valaki kedvet kapott íme két esemény mára a TippmixPro ajánlatából: