Kézilabda - sorsdöntő olimpiai selejtező a macedónokkal 2012-04-06

Ezen a pénteken az utóbbi évek egyik legfontosabb és legmeghatározóbb mérkőzését játssza a magyar férfi kézilabda válogatott Svédországban, az olimpiai selejtező 2. csoportjában Macedónia válogatottjával.

Magyarország – Macedónia
Olimpiai selejtező-férfi, 2. csoport, Göteborg, Svédország, 2012. április 6. 14.45

El lehet mondani erről a meccsről, hogy élet-halál harc lesz – még akkor is, ha elviekben később bármelyik csapatnak lesz lehetősége javítani a házigazda és egyértelmű favorit, a csoportelsőség megszerzését reális célul kitűző svéd válogatott ellen -, mivel a londoni olimpia a tét, illetve az azzal járó népszerűség, szponzoráció és a honi sportág jövője.    

Nagyon vártam már ezt a mérkőzést és árgus szemmel figyeltem a megjelenő híreket és újságcikkeket, és próbáltam modellezni a torna végkimenetelét és a lehetséges esélyeket. A meccsel kapcsolatban az első megérzésem nem volt túl biztató, mivel azt vizionáltam, hogy ez az Eb. 5. helyezett macedón együttes nagyon kemény ellenfél lehet számunkra, amibe még sajnos a bicskánk, vagy akár a fogunk is beletörhet. Az idő előre haladtával és a napvilágot látott információk begyűjtésével szerencsére egy egészen más, sokkal kedvezőbb kép kezdett és kezd bennem kialakulni a mai esélyeket illetően. Ezt próbálom most megosztani veletek.     

Először is nézzük a MAGYAR VÁLOGATOTT 18 fős bő KERETÉT:

Kapusok: Fazekas Nándor (MKB Veszprém), Mikler Roland (Pick-Szeged)
Jobbszélsők: Gulyás Péter (MKB Veszprém), Harsányi Gergely (Tatabánya Carbonex) 
Jobbátlövők: Ancsin Gábor (Pick Szeged), Krivokapics Milorad (Cimos Koper, szlovén), Laluska Balázs (MKB Veszprém), Mocsai Tamás (Flensburg-Handewitt, német)
Irányítók: Császár Gábor (MKB Veszprém), Lékai Máté (Pick-Szeged)
Beállók: Schuch Timuzsin (MKB Veszprém), Szöllősi Szabolcs (Csurgói KK), Zubai Szabolcs (Pick-Szeged)
Balátlövők: Katzirz Dávid (Csurgói KK), Pérez Carlos (MKB Veszprém), Putics Barna (Gummersbach, német)
Balszélsők: Iváncsik Gergő (MKB Veszprém), Vadkerti Attila (Pick-Szeged)

A csapatról szerencsére el lehet mondani, hogy talán a legjobbjaink zöme harcra kész és bevethető – Nagy László ugye valószínűleg spanyol állampolgár lesz és a londoni olimpián már spanyolként fog versenyezni, így ő nem húz többet nagy valószínűséggel magyar címeres mezt -, a legnagyobb hiányzónk a szombaton, a Gyöngyös elleni edzőmeccsen megsérülő (2-3 hónap kényszerpihenőt kapó) addigi csapatkapitányunk, az erdélyi származású és utólagosan honosított Ilyés Ferenc lesz, aki kitűnő balátlövő és a védelmünk egyik oszlopa, valamint a csapat csupa szív vezéregyénisége, aki mindig teljes erőbedobással, hittel és megalkuvást nem tűrően küzd és játszik, mindenki számára példaértékűen. Ilyés Feri ezen a néhány nappal ezelőtti edzőmeccsen külső bokatörést szenvedett, már meg is operálták, és reméljük, hogy a londoni olimpián viszont láthatjuk kézilabdázni (mert ugye akkor az azt jelentené, hogy itt Göteborgban az első vagy a második továbbjutó helyen végeznénk és kint lennénk a nyári játékokon). A csapat sérültjei között meg kell említeni még a maródi Iváncsik Tamás nagyszerű jobbszélsőnket és Törő Szabolcs (lajosmizsei származású, mint ahogy Fazekas Nándi kapusunk is játszott - a Kecskeméttől 18 km-re Budapest irányában fekvő - Lajosmizsén, sőt a Veszprém onnan igazolta le emlékezetem szerint 1994-ben, a II. osztályú csapattól 17 éves korában) roppant technikás és extravagáns balszélsőnket.

A felkészülés során a csapattal 19 játékos edzhetett, de közülük egynek sajnos ki kellett maradnia, és nem utazhatott el a csapattal Svédországba, mivel csak 18 fős kerettel lehetett kiutazni és nevezni (Egyébként az első meccsre csak 16 játékost lehet benevezni, de a három nap alatt két cserére lehetősége lesz minden együttesnek). Ez az egy kimaradó játékos pedig a francia élvonalbeli és nemzetközi kupaszereplő Dunkerque irányító-átlövője, Nagy Kornél exveszprémi, aki egyébként kirobbanó formában van, sőt emlékezetem szerint a Nemzeti Sport újság azon rovatának rangsorát is vezeti, ahol a külföldön játszó sportolókat pontozzák és osztályozzák a teljesítményük és az eredményességük alapján. Reméljük, hogy a tornán nem fog hiányozni az ő dinamikus és gólra törő, megbízható játéka.       

A csapatkapitányi karszalagot Ilyés Ferenctől Fazekas Nándor kapusunk vette át, az ő helyettese pedig a beállós Zubai Szabolcs lett. 

Nem tagja már a keretnek három honosított és nagyszerű játékos – akik korábban meghatározó szerepet töltöttek be a válogatottban és a magyar kézilabdában, és jelenleg is aktívan játszanak Tatabányán, a lengyel BL résztvevő Wisla Plock-ban és a német első osztályú Hannover-Burgdorf-ban -, így a kubai származású irányító, Ivo Diaz, valamint a szerb származású, szintén irányító, Nikola Eklemovics és a nagyszerű kapus, Nenad Puljezevics (Puki).  

A svédországi 2. csoportban sorrendben Macedóniával (szerbiai Eb. 5.), Brazíliával (Pán-Amerikai Játékok 2.) és a házigazda Svédországgal (svédországi Vb. 4.) mérkőzünk meg, és az első két hely valamelyikét kell elcsípnünk, mert csak azok érnek londoni repülőjegyet, azaz olimpiai részvételt. A mezőnyből a svédek fölfelé, míg a brazilok lefelé lógnak ki, így nekünk a macedónokkal lesz valószínűleg ki-ki meccsünk, így aki azon nyer, az nagy valószínűséggel az olimpián is kint lehet (és nem magánemberként).

A magyarokról elmondható az is, hogy Ilyés Ferenc sérülését leszámítva optimális felkészülésen vannak túl, amit még az is megspékelhet, hogy az OTP Bank Nyrt. a napokban jelentette be, hogy csatlakoznak a Magyar Kézilabda Szövetség fő támogatóihoz, ami egy rendkívül jó és szívet melengető hír, hiszen ezzel remélhetőleg további, illetve újabb pénzek állhatnak a házhoz (a szövetséghez) és így a válogatott játékosokhoz is, ami tovább erősítheti a stabilitást és a tervezhetőséget, illetve a kiszámíthatóságot.

A torna lebonyolításával kapcsolatos fontos és érdekes változtatás – gondolom a sorozatterhelés miatt is -, hogy a mérkőzések szünetei nem 10, hanem 15 percesek lesznek, és egy adott találkozón nem kétszer, hanem háromszor lehet majd csapatonként időt kérni azzal a kikötéssel, hogy a félidők végén, az utolsó öt percben csak (csapatonként) egyszer lesz rá lehetőség.

A macedónokkal 2011-ben az Eb-selejtezőn már megvívtunk, akkor oda-vissza, tehát otthon-idegenben is nyerni tudtunk, ami a mai mérkőzésre is erőt és hitet adhat. 2011.03.09-én Szkopjében 29:22-re tudtunk nyerni, míg négy nappal később, 2011.03.13-án Veszprémben 16:13-as hazai vezetésű félidő után 29:26-ra diadalmaskodtunk. Az akkori magyar csapat alapvetően a mai csapatra épült, lényegi változtatás nincs, csupán csak Ilyés Ferenc kényszerű hiánya jelenthet – reméljük csak kis és áthidalható, megoldható – problémát.

Most nézzük meg kicsit az ellenfelet, először is a Macedón válogatott keretét:

A MACEDÓNOK BŐ KERETE:

Kapusok: Petar Angelov (Metalurg Szkopje), Borko Risztovszki (Gummersbach, német) Mezőnyjátékosok: Sztevcse Alusovszki (Metalurg Szkopje), Dejan Manaskov (Metalurg Szkopje), Vladimir Temelkov (Bascharage, luxemburgi), Zlatko Mojszoszki (Metalurg Szkopje), Vancso Dimovszki (Metalurg Szkopje), Sztojance Sztojlov (Vardar Szkopje), Kiril Lazarov (Atlético Madrid, spanyol), Acse Jonovszki (Metalurg Szkopje), Braniszlav Angelovszki (Constanta, román), Filip Mirkulovszki (Metalurg Szkopje), Velko Markoszki (Metalurg Szkopje), Naumcse Mojszovszki (Metalurg Szkopje), Filip Lazarov (Vardar Szkopje), Mitko Sztojlov (Metalurg Szkopje), Nikola Markoszki  (Vardar Szkopje), Vlatko Mitkov (Bärnbach/Köflach, osztrák), Nikola Mitrevszki (Metalurg Szkopje), Milan Levov (Metalurg Szkopje).     

A macedónok a kiváló Eb-szereplésük okán rendkívül bizakodóan és kicsit talán már bántóan magabiztosan várják a mai sorsdöntő magyarok elleni találkozót, sőt az egyik játékosuk, Vancso Dimovszki beállós nyomásgyakorlásként akként nyilatkozott, hogy a magyarokkal szemben ők számítanak esélyesnek és reméli, hogy ezt a játékvezetők és az EHF is respektálni fogja. 

Egyébként a macedónok felkészülése nem sikerült valami fényesen – reméljük, hogy a főpróba után az előadás sem lesz jobb -, hiszen a csak az európai másodvonalba tartozó románokat az első meccsükön nagyon nyögvenyelősen 30:28-ra tudták felülmúlni hazai pályán 15:17-es félidei hátrány után, majd a második mérkőzésen Szkopjében meglepőnek számító 27:26-os vereségbe szaladtak bele 11:11-es félidőt követően. Ezen a meccsen Vladimir Temelkov jobbszélső térdsérülést szenvedett – ő valószínűleg nem is játszhat a magyarok ellen, ami érzékeny veszteség a Macedón válogatottnak -, míg Naumcse Mojszovszki hasonló okból pályára sem lépett (az ő magyarok elleni szereplése pedig nagyon bizonytalan és kérdéses).

A románok elleni két felkészülési mérkőzés után a macedónok legjobbja, az Eb. gólkirálya és legjobb játékosa, a világ talán jelenleg legjobb balkezes jobbátlövője, az exveszprémi Kiril Lazarov elég élesen nyilatkozott, és azt mondta, hogy nagyon gyengén játszottak, mindenkinek javulnia kell, ez a produkció nagyon kevés lesz a svédországi tornán, a csapatnak legalább 50 százalékos formajavulásra lesz szüksége. A probléma okát főleg a védekezésben és a gyenge kapusteljesítményben látta, pont abban, amiben a szerbiai Eb-n a legjobbak voltak és amivel az 5. helyet meg tudták szerezni. Lazarovról azt is tudni kell, hogy nemcsak „sorozatlövő”, tehát nemcsak tüzelni és gólokat lőni tud, hanem ezt kihasználva előkészítőként is a legjobbak közé tartozik, amit nagyon sokan nem is gondolnának. Az Eb-n messze a legeredményesebb játékos volt, és mindezek mellett a szlovén Uros Zorman irányító mögött – a dán Mikkel Hansennel holtversenyben  - az Eb. legjobb gólpasszadója is volt Szerbiában. Elmondható tehát, hogy a magyar siker egyik, hanem a legfontosabb kulcsa Kiril Lazarov kikapcsolása és semlegesítése, bár mára a macedón válogatott már nem egyszemélyes csapat, legalább 6-8 meghatározó játékosuk van, így nem lehet az ő játékukat csak Lazarovra leegyszerűsíteni.

A macedónokról tudvalevő még, hogy Kiril Lazarovon kívül főként két otthoni élcsapatukra – így a Metalurg és a Vardar Szkopje-ra - alapoznak és építenek, ami kapcsán a válogatott játékosok sokat tudtak együtt készülni és gyakorolni.

A macedónok nemzeti ügynek tekintik az olimpiai szereplést, ez a legnépszerűbb és legsikeresebb sportáguk – a labdarúgást is megelőzve -, így mindent megtesznek azért, hogy a hétvégi tornán sikeresen szerepeljenek. Ennek érdekében 10 busszal közel 500 szurkoló utazott ki Svédországba a Macedón Állam pénzén és költségén. Ez mellett a Göteborg környékén élő közel 15.000 fős macedón kisebbségből is több ezer lelkes szurkolót várnak, hogy kedvenceiket buzdítsák.

Összegezve elmondható, hogy ez a ma délutáni meccs a három közül a legfontosabb, ha itt nyerünk, akkor jó eséllyel már Londonban érezhetjük magunkat. Az is mellettünk szólhat, hogy a macedónok ellen jól szokott menni a játék, illetve az is kedvező előjel lehet – ahogy Krivokapics Milorad balkezes honosított jobbátlövőnk is nyilatkozott -, hogy a nemzeti csapatunknak a nagy tornák első meccsei (amíg bírjuk szusszal és nem fáradunk el - szerkesztő) általában jól szoktak sikerülni, illetve, hogy pillanatnyilag a macedónok szemmel láthatóan nincsenek formában és keresik önmagukat. Több játékos is kiemelte, hogy a csapat London mellett a csapatkapitányáért, a sérült Ilyés Ferencért is küzdeni fog.

A fentiek tükrében így én egyértelmű magyar sikert várok, de a tuti szerintem az, hogy a magyarok nyernek vagy ikszelnek. Vereség szerintem – magyar emberként és szurkolóként – számításba sem jöhet, amit egyébként a fenti tények és adatok is alátámasztanak. Reméljük, hogy a számok és a megérzések nem hagynak bennünket cserben és nyer a jobb csapat, tehát a mi MAGYAR VÁLOGATOTTUNK.        

Jó játékot, tippelést és nyereményesőt kívánok mindenkinek!