A Kelly kritérium

Ezt a nagyon progresszív fogadási rendszert John Larry Kelly Jr. fizikus fejlesztette ki 1956-ban. Ez nem más, mint egy matematikai képlet, amely segíti a fogadókat abban, hogy az esélyek és a szorzók ismeretében olyan téteket tegyenek meg, amely hosszú távon segíthet a profittermelésben.

A Kelly kritérium alapelve az, hogy amennyiben a fogadónak nagyobb a valószínűsége arra, hogy a csapata nyer, akkor nagyobb tétet kockáztat, amennyiben a bukás kockázata valószínűbb, akkor kisebb összeggel próbálkozik, ha egyáltalán próbálkozik. A befektetett tőke arányát (a bankroll figyelembe vételével) úgy kell kiszámolni, hogy a hosszabb távon bekövetkező nyereség minél nagyobb legyen. Ezt pedig a Kelly kritérium matematikai képletével tudjuk megtenni. Lássuk a példát.

A képlet a következő:
K=(BP-Q)/B

A K az maga a TÉT, vagyis az aktuális fogadásra feltett összeg, amely a bankrollunk egy bizonyos százaléka.
A B az a profit és a fogadási kockázat aránya a győzelem után!
A P az annak a valószínűsége, hogy a fogadásunk nyertes lesz, százalékban megadva.
A Q az pedig az elveszített fogadás valószínűsége, százalékban megadva. L = 1-Q! (abban az esetben, amikor kiszámoljuk ezt az értéket és nullát vagy negatív számot kapunk, NOBET kategóriát eredményez! Vagyis ne fogadjunk erre!

Vegyünk egy példát, több fogadásunk van és úgy gondoljuk, hogy annak a valószínűsége, hogy nyerünk 50%. A fogadások szorzója 3.00. Mekkora téttel kell fogadunk ezekre a mérkőzésekre, Ez mekkora része a tőkénknek és vajon ezt hogyan számoljuk ki? Ha a nyertes fogadás valószínűsége 50%, akkor tehát p=0.5 és a vesztés valószínűsége q=0.5. A fogadások szorzója 3.00, akkor b=3-1=2.

f=(2*0.5-0.5)/2=(1-0,5)/2=0.5/2=0.25 vagyis 25%

• A Kelly képlet azt mondja tehát, hogy erre az eseményre ne fogadjunk a tőkénk több mint 25%-ával. Mindent összevetve tehát volt 100 egység tőkénk, ebből fogadtunk 25 egységre egy eseményre, egy mérkőzésre és nyertünk. A tőkénk tehát megnőtt 50 egységgel, vagyis 150 egység lett. Ha azt választjuk, hogy továbbra is 25%-kal fogadunk a tőkénkből, akkor a következő fogadásra már 37.5 egységet használunk, és abban az esetben ha nyerünk és persze a szorzó ugyancsak 3.00 akkor a tőkénk 37.5*2+150 egység, vagyis 225 egység lesz. De abban az esetben ha ezt a második fogadást elveszítjük akkor a tőkénk 150-37.5, vagyis 112.5 egység lesz, vagyis 12.5 egység a profitunk.
• A fenti példa jónak tűnik, de arra lehet következtetni, hogy kisebb szorzók esetében sokkal nagyobb tétekkel kell fogadni, vagyis a tőke legalább 50 %-ára, vagy még nagyobbra. Vagyis a módszer nem minimalizálja a veszteségeket!
• Nézzük ugyanezt a példát még egyszer, de most a nyerés valószínűsége 73%, tehát p=0.73 és q=0.27, a szorzó marad 3, tehát a b=2.

f=(2*0.73-0.27)/2=0.6 vagyis 60%

• Vagyis a Kelly kriétium alapján a Bankroll 60%-ával kell fogadjunk, vagyis 100-ból 60 egységgel. ha s fogadás nyerő, a tőke felmegy 220 egységre. Azután újra fogadunk a tőke 60%-ával, ami már 132 egység lesz és újra nyerünk. Most már a tőkénk összesen 484 egység lesz. Fogadunk újra a tőke 60%-ával, vagyis már 290.4 egységgel, ezt elveszítjük, a tőke pedig 193.6 egység lesz. Ez így jó, mert a nyereségből kötöttünk fogadásokat, de mi van akkor, ha már az elején veszítünk?
• A Kelly kritérium stratégiája tehát kockázatos, mert eltérő eredmények is születhetnek. Ha kipróbálnánk a stratégiát, akkor kis tétekkel érdemes próbálkoznunk!
• Ezt a stratégiát kockázatosnak lehet mondani, mert az eredmények eltérők lehetnek. Ha a Kelly kritérium technikáját akarjuk használni, akkor kis téteket és rövid távon alkalmazzunk. Ez a stratégia nagy odafigyelést és kellő inspirációt igényel, emellett türelemre és önfegyelemre is szükség van. A stratégia hosszú távon is eredményes lehet, de mivel nincs alsó vagy felső határ a tétnél és a nagy tétek elérhetik a tőke 60-70%-át, egy veszteséggel sokat is bukhatunk.

Hasznos cikk: Így fogadjunk a Tippmixpro-n

A fenti stratégiához is felhasználható tippeket kaphattok a Malájtipp oldalain!