Csúszós ajánlat (Élménybeszámoló egy KHL-mérkőzésről és persze tippek)

Beköszöntött a március és sajnos egyre közelebb a hokiszezon vége, de azért a legtöbb bajnokságban a PO élménye még várat magára. Az élményről jut eszembe, hogy ígértem Nektek egy kis élménybeszámolót az élőben látott Slovan Bratislava-CSZKA Moszkva KHL PO 4. mérkőzéséről. Mint azt a legutóbbi írásomkor jeleztem, már régóta terveztem/tünk egy ilyen látogatást a közeli Pozsonyba. Sajnos ilyen-olyan okok miatt ez sokáig elmaradt, bár nem panaszkodom, mert helyette volt részem bécsi hoki meccsben, krakkói VB élményben. 

Élménybeszámoló a Slovan Bratislava - CSKA Moszkva KHL-mérkőzésről!

Végül a Slovan 4. mérkőzésre elhárult minden akadály és remek időben vágtunk neki az útnak. Az út olyan rövid, hogy két sörnél több nem is fér bele, röpke két óra alatt kint voltunk. A jeggyel sem volt gondunk, mert egy nagyon kedves ismerősöm közvetlen barátja a moszkvai Ozhiganovnak, így csak át kellett venni a jegyet a csarnok melletti Hilton recepcióján. Illetve kellett volna, mert nem volt ott. Mint kiderült felesleges volt az aggodalom, mert Igor barátunk sajnos továbbra is sérült volt és nem játszott a meccsen. A jegyeket személyesen tőle kaptuk meg. Néhány perc kellemes csevegés után megbeszéltük, hogy meccs után több időnk lesz egy sör mellett "szakmázni". A csarnokba a bejutás elég frappánsan ment és volt időnk legurítani még egy csapolt ZB-ot potom 1,80 EUR-ért. A Slovan csarnoka egészen szenzációs, igazi jégkorong csarnok, bár itt is tartanak más eseményt is. Amikor beültünk közel fél ház volt, de a mérkőzés kezdetére megteltek a lelátók, ami bizony 10.000 nézőt jelentett. Minden a szurkolásról szólt, illetve arról, hogy a nézőt maximálisan kiszolgálják. Mindenkinek a székén volt egy Slovan feliratú, legyezővé összehajtott karton, amivel a tapsnál kétszer, háromszor hangosabban lehetett szurkolni. Én hozzá szoktam Magyarországon, hogy nagyjából 2500-3000 ember előtt nézek jégkorongot, de amikor közel tízezer ember tapsol, énekel és ritmusokat skandál az mindig megborzongat. A meccs felvezetése annak rendje-módja szerint himnuszokkal kezdődött, majd jöhetett az előadás. A mérkőzés előadás volt a javából, mert az EBEL-hez szokott szememnek igen csak fel kellett venni a ritmust, de kb. 5 perc után már megpróbáltam "szakmai szemmel" nézni a meccset. A meccs előtt eldöntöttem, hogy a pozsonyiaknak drukkolok - a barátom orosz kötődése ellenére - de később teljesen semlegessé váltam és annak szurkoltam, hogy maradjon az 1-1 és láthassuk még egy-két harmadon keresztül a hosszabbítást. A Slovan mindent megtett, de nem bírtak a DaCosta és Radulov okozta fejtörőkkel. Szenzációs volt látni, hogy Radulov mit meg nem tud csinálni a koronggal. Volt olyan pillanat, amikor a pozsonyi kapu mögött kb. 20 másodpercig nem tudták elvenni tőle a korongot. Hogy kicsit kritikus is legyek: ami az erénye az a gyengéje is. Sokszor nagyon "önfejű", nem a csapat érdekét szolgáló felesleges cselekbe is képes belemenni. Érdekes volt látni, hogy volt olyan, amikor Ő döntötte el, hogy nem megy le a sorral cserére, ha nem fent maradt még legalább egy sort. Ilyen az NHL-ben nagyon nincsen. Szerintem ott sokkal fegyelmezettebbek a játékosok. Végül is a csapat elbírja, és ma is bebizonyosodott, hogy a CSZKA jobb csapat. A Slovan megtett mindent, mind a négy meccset szorossá tudta tenni, és az Ő játékukat is barmikor el tudnám nézni. Akár Jeglic vagy Tomas Surovy játéka mindig nagy élmény. A játék olyan gyors, hogy hamar elszállt a három harmad. Az izgalmakat leöblítettük meg egy sörrel és elindultunk a megbeszélt randevúra Ozhiganovval. Igor nagyon szimpatikus srác, persze év 1,2 millió eurós évi szerződéssel én is nagyon szimpi lennék. A barátunk megkérdezte, hogy intézne-e nekünk egy közös fotót Radoloval, de érdekes módon inkább elhárította azzal, hogy kérjük meg mi, de ne számítsunk sok jóra, mert lehet, hogy meg sem áll. Ez a másik ami kicsit furi az ekkor sztárokkal kapcsolatban, de mint számomra kiderült a KHL-ben nincs semmi ami olyan módon kötelezné a játékosokat a szurkolókkal való kapcsolattartásra, mint az NHL-ben. Ott még ezt oktatják is a játékosoknak. Végül is sikerült a fotó, de előtte Radulov finoman jelezte, hogy siessünk, mert várja a söre a szálloda bárjában.