TirrenoAdriatico 2023: 4. szakasz: Greccio - Tortoreto (218km) - Tipplap.hu

A március azt jelenti a kerékpársportban, hogy megkezdődnek az igazán fontos versenyek is. Két évtizeddel ezelőtt, de talán még tíz éve is, csak márciusban kezdődött a kerékpáros szezon érdemi része. Manapság már ha Marinéni biciklivel megy bevásárolni, azt is közvetíti a tévé, a sivatagos közel-keleti versenyekben komoly pénzek vannak, a mediterrán futamok meg egyáltalán nem bírtak olyan jelentőséggel korábban, hogy televíziós közvetítés is legyen. A Párizs – Nizza mellett a Tirreno Adriatico az első komoly egyhetes, amelyet nagyon szeretnek a versenyzők és a szurkolók is. A Tirrén tengertől az Adriáig megy a menet, keresztben szelik át Olaszország csodálatos tájait. Természetesen végigkövetjük ezt a versenyt is. Fogadási határidő 10:45

4. szakasz: Greccio - Tortoreto (218km)

Útvonal:

A 218,0 kilométeres távval ez már a harmadik egymást követő nap egy hosszú szakasz, ezúttal Greccio és Tortoreto között. A szakasz síknak indul, ahogy délkelet felé haladsz lefelé a völgyben, amíg északkelet és dél felé nem indulsz fel egy dombra (5,4 km, 4,3%), amely 17,0 km után éri el a csúcspontját. Innen kissé lejt délkelet és északkelet felé, majd 32,9 km után enyhén emelkedni kezd, ahogy északkelet felé haladunk tovább a hosszú egyenes utakon. Valójában így folytatódik körülbelül 40 kilométeren keresztül, 409 m tengerszint feletti magasságról közel 1000 m tengerszint feletti magasságra emelkedve. A fennsík legmagasabb pontját körülbelül 70 km után érjük el, majd északkelet felé haladva enyhén csökkenni kezd. 123,9 km után elérjük a legészakibb pontot, ahol délkelet felé fordulunk, majd gyorsan délre fordulunk, hogy megmásszunk egy hegyet (3,9 km, 4,6%), amely 132,1 km után éri el a csúcsát. Innen finoman emelkedik északkelet felé, mielőtt délkeletre, majd keletre indulna egyenes és enyhén lejtő utakon a tengerpart felé. Itt éri el Tortoreto külvárosát, ahol megmássza a céldombot, de ezúttal más oldalról, így az emelkedő első része eltér a végétől. Itt egy 4,4 kilométeres emelkedőről beszélünk, amely 4,5%-kal emelkedik, de nagyon egyenetlen. A szakasz összesen 2503 méter emelkedőt kínál, a befutó is az imént említett rövid, ám meredek mászás végén lesz, egy mini hegyi befutóval. A szakasz bizonyos szakaszán, hosszabban számíthatnak komoly oldalszélre, ami befolyásolja a versenyt majd!

Esélyek:

A puncheurok (egynapos specialisták, akik jól bírják a rövid, de meredek falakat, de képesek komoly tempót is menni és a sprintben sem rosszak) nem véletlenül szerették mindig is a Tirreno-Adriaticót, mert a verseny általában legalább egy lehetőséget adott nekik. Idén is kapnak egyet a verseny első dombos szakaszán, de akárcsak tavaly, ez is egy nehezebb finálé lesz, mint amit gyakran látni. A cél egy 3,1 kilométeres emelkedőn van, amely a tavalyi évvel ellentétben szintén elég meredek, 7,0 százalékos meredekséggel. A régi időkben a Tirreno egy tisztán puncheur verseny volt. A verseny csak sprinter és puncheur szakaszokból állt, így a klasszikusok voltak azok, akik az összesített győzelemért küzdöttek. Az időfutam és a hegyi szakasz bevezetésével ez már nem így van, de ennek ellenére a leginkább az egynapos specialisták, a puncheurok az esélyesek.
A mai szakasz megtervezésénél a szervezők egy 2022-es szakaszt másoltak le. Mindenesetre a szakasz idén szinte teljesen azonos kialakítású. Tavaly is hasonló pályán futottak köröket, de az utolsó hegy 4,2 kilométer hosszú volt, 5,7-es átlagos emelkedővel. Az első 3 kilométeren azonban 6-7%-kal emelkedett, mielőtt az utolsó szakaszon 4,2%-ra kiegyenlítődött. Ezúttal az emelkedő rövidebb, de valamivel meredekebb, és ezúttal csak az utolsó 150 méteren laposodik ki igazán. Ez az idei kicsikét nehezebb lesz, mint tavaly. És hogy mi volt tavaly? Remco Evenepoel nem tudott a bőrében maradni, és korán támadott, ahol Tadej Pogacarral és az élen haladó Filippo Gannával alkotott egy csoportot, de a végén mégis együtt maradtak. Pogacar minden támadásra válaszolt egy meglehetősen kontrollálatlan fináléban, mielőtt a csúcson sprintelve győzelmet aratott Jonas Vingegaard, Victor Lafay és Evenepoel előtt, aki két másodpercet vesztett, míg egy öt másodperces csoport Giulio Ciccone, Tao Geoghegan Hart, Ernic Mas, Wilco Kelderman, Mikel Landa, Jai Hindley, Alex Aranburu, Domenico Pozzovivo és Pello Bilbao követte. A kép valószínűleg ezúttal is nagyjából ugyanez lesz, de a meredekebb százalékokon kicsit nehezebb dolguk lesz a nehezebb versenyzőknek. Valószínűleg a különbségek is kicsit nagyobbak lesznek. Csakhogy idén nincs Pogacar, a verseny teljesen kiegyensúlyozott.
Az Ineos dönthet úgy, hogy átveszi az irányítást, és 100%-ban Pidcockért hajt, és lassabb tempót diktál, hogy Ganna megtarthassa a trikót. Szerintem ez a stratégiájuk, de kétlem, hogy a Jumbo és különösen az UAE hagyná, hogy ők irányítsák a csatát. Nekik kellene támadniuk, és ha az Ineos ragaszkodik ahhoz, hogy Pidcock, Geoghegan Hart és Thymen Arensman mind az osztályzatért menjen - és még Magnus Sheffield is, aki ma a bónuszért sprintelt -, akkor nincsenek meg az embereik az élre. A taktikai döntő tehát nem lehetetlen, ha ennyi csapat több lapot is kijátszhat. A jokercsapat természetesen a Jumbo, hiszen ők a szupercsapatukkal dönthetnek úgy, hogy Primoz Roglic vagy Wout van Aert helyett átveszik az irányítást, de kérdés, hogy megteszik-e, amikor mindketten a 100%-tól messze nem 100%-os formáról számolnak be. Mint említettük, van Aert azt mondta, hogy meg akarja próbálni, és ez amellett szól, hogy ezt megteszik.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy valamilyen sprintben végződik, hasonlóan a tavaly látottakhoz, és akkor szükség lesz a legrobbanékonyabb klasszikusokra és néhány ütőképes típusra. A kép azonban meglehetősen zavaros, és nincs egyértelmű favorit. Én azonban Tom Pidcock mellett döntök. A brit a Strade Bianche-on aratott győzelmével megmutatta, hogy a kissé gyenge 2022-es szezon után végre visszatért a helyes útra, a mai befutó pedig pont fekszik neki!

Tipp: