Csúszós ajánlat 2021.04.10 - A szeretnivaló „flúgosok”

Megújult az európai jégkorong rovatot is, de egyelőre a korábbi remek szakírók nincsenek a fedélzeten. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy a nemzetközi bet-honlapok, az erőviszonyok-, valamint a pillanatnyi forma alapján keresünk egy jó single- meccset, vagy egy esélyesnek tűnő kétmeccses szelvényt és közreadjuk. Tőletek pedig, kedves olvasók, ötleteket, tippeket, információkat várunk. Az amerikai NHL nem játszik itt, arra ott az Amerikai Arénák-rovat! Ha az összefogás működik az Amerikai Arénákban, a Tenisz-rovatban, a gól-gól rovatban és a nagytétesnél is, akkor működhet itt is! Egységben az erő! Fotó: Pixabay.com

Hogy mennyire fontos a jégkorongban a védési hatékonyság, arra Janicsabi kollégánk (RIP) hozzott annak idején egy remek összefoglalót. Most megosztom, mert érdemes elolvasni, a végén pedig ott lesz a mai tippem, amely szintén a védési hatékonyságra alapszik.

A szeretnivaló „flúgosok”
Minden jégkorongcsapat összeállításánál első számú szabály az, hogy „Végy egy jó kapust!”. A kapusokra vonatkozóan öt igazán közkeletű mérőszám van.

A védési hatékonyság

• Európában %-ban (négy számjegyig) adják meg, Amerikában pedig egy 0 és 1 közé eső, háromjegyű szám formájában. Mindkettő tizedes tört, az utóbbi azért három számjegyű, mert a nullát nem írják ki. Általánosan elfogadott, hogy az a kapus, aki minden 10 kapott lövéséből 9-et hatástalanít, az már jó (alatta nem igazán), akinél viszont az arány 20-ból 1, az már maga a kapusfenomén, méghozzá nem is akármilyen, hanem olyan, aki még a képességeinél is remekebb formában van. 90,00%-ra már azt mondjuk tehát, hogy jó, 94,99-től fölfelé pedig (függően attól, hogy hány mérkőzésen sikerült mindezt az aktuális kapusnak felmutatnia), vagy azt mondjuk, hogy pazar, vagy sok meccs esetén nem is mondunk semmit, mert meg se tudunk szólalni ilyen teljesítmény láttán. Az amerikai formulában a példának okáért az európai 94,99% átírva így néz ki: „.949”.

A védésszám

• Létező mutató a védésszám is, a neve önmagáért beszél, ez alapján csak akkor van értelme rangsorolni a kapusokat, amikor egy adott bajnokságban vagy bajnoki szakaszban (pl. NHL playoff) már több mérkőzést is maguk mögött hagytak a játékosok. Egy-egy meccsre azért nem alkalmas ez az összevetésre, mert úgy erősen ellenfélfüggő.

A kapott gólok átlaga

• A védési hatékonyság és védésszám mellett a harmadik jellemző kapusmutató a kapott gólok átlaga. Amint a neve is mutatja, összeadják a meccsenként bekapott góljait és képeznek két közönséges törtet, amelyeket utána összeszoroznak. Az egyik törtben elosztják a kapott gólokat azoknak a meccseknek a számával, amelyeken az adott kapus jégre lépett. A másik törtben a számlálóban a meccsek számának 3600-szorosa szerepel, a nevezőben pedig az a másodpercszám, amennyit ténylegesen a jégen töltött. Ha egy kapus végig védi a találkozót, akkor a második tört értéke pontosan 1. Ha lecserélik/becserélik meccs közben, akkor 1-nél nagyobb, ha végig ott van a pályán, de hosszabbításba torkollik a találkozó, amin szintén ő véd, akkor pedig 1-nél kisebb. Apróbb finomságokat is figyelembe vesznek még a másodpecek számításánál, olyanokat például, ha késleltetett kiállításnál lekorcsolyázik, hogy helyette is mezőnyjátékos támadhasson, vagy ha hátrányban a csapata és a végén (jellemzően az utolsó egy-másfél percre) lehozzák és az üres kapuért (empty net) cserében a csapata művi létszámfölénybe kerül a mezőnyben, hogy mindent egy lapra feltéve talán nagyobb sikerrel próbálhassanak meg egyenlíteni. Jogos is, hiszen ilyenkor, ha a csapata gólt kap, az nem az ő hibája, hiszen a palánk külső oldaláról igazán nem tud segíteni, azt nála nem szabad semmilyen módon beszámítani. A statisztika tehát igazságos, nem büntet valakit olyanért, amiben nem ludas, amiben vétlen. Szó mi szó, ami ebből a fogadót igazán érdekelheti, hogy az ilyen bonyolultan képzett adat, mint amilyen ez a „meccsenkénti kapott gólok átlaga”, mikor jó és mikor rossz. Bajnoksága válogatja (Svájcban, Németországban pl. rendszerint potyognak a gólok), de akié 1-essel kezdődik, az már – elnézést a vulgáris a szóhasználatért – k**vajókapusnak számít. Maga az érték egyébként, annak ellenére, hogy két közönséges tört szorzatából származtatják, a statisztikákba már tizedes törtként kerül, mindig 3 számjegyű, az egész után két tizedes jegyig tartják számon (ettől kisebb eltérésre fölösleges is lenne adni). Egyetlen példa: 2,21. Ez azt jelenti, hogy teljes meccsekre vetítve kicsit több, mint két bekapott gól a vizsgált kapusunk „szokása”.

Játékpercek

• A negyedik kapusmutató a játékpercek száma, amelyet a jégen tölt játékban. Ennek a jelentősége csapaton belül van. Amelyiknél ez a szám szignifikánsan eltér a csapat többi kapusáétól, vitathatatlanul az az első számú kapus. Ahol az értékek közel vannak egymáshoz, ott két vagy több, majdnem egyforma, rendszerint nem eget rengető képességű Cerberus lehet alkalmazásban (de hosszabb időintervallumra vonatkoztatva utalhat valamiféle nem túl régi sérülésre is, amelyet az elsőszámú portás szenvedett el). Ha egy konkrét meccsre tippelünk, akkor mindig annak a kapusnak a mutatói érdekesek igazán, aki kezd az adott találkozón. Ha viszont egy meccssorozat végeredményére próbálunk mondani valami okosságot (pl. ki nyeri a világbajnokságot, vagy ki lesz a Gagarin Kupa győztese a KHL-ben?), akkor kapusvonalon az elsőszámú hálóőrök statisztikáira alapozzunk sokkal inkább.

Shutout-ok száma

• A shutout a kapott gól nélkül lehozott meccset jelenti. Általában egy idényen (vagy versenysorozaton) belül lehet ez fontos. Nagy dicsőség övezi. A kapusok visszavonulásakor pedig a címek/díjak/kupák mellett arra lesznek a legbüszkébbek, hogy az egész pályafutásuk alatt hány meccsen sikerült makulátlanul tenniük a dolgukat a kezdő bulitól egészen a lefújásig.

És a mai tipp:

ERC Ingolstadt - Kolner Haie  

• Papíron a hazai csapat az erősebb, de a kölni cápák is addig fognak harapni, amíg van esély. A kölni kapus jó napjában bízom és 0-3-as hendiről nyeretem a Kölnt, ekkora különbség nem lesz és a szorzó elfogadható.